Janus-arcú ház
Családi villa a II. kerületben


Építészet: Gyöngyössy György
Szöveg: Hegyi Nóra
Fotó: Bujnovszky Tamás

Finom szögtörések, természetes ívek, szigorú tömeg
és minőségi anyaghasználat jellemzi ezt
az építőanyag-ipari díjjal is kitüntetett épületet.
markánsan eltérő homlokzati nézeteit a tájolás
és a telek lejtése formálta olyanná, hogy róla joggal
juthat észünkbe Janus, a kétarcú római isten.

Janus a római mitológiában a kapuk és az ajtók ura volt. A január hónap elnevezésében is megörökített istenséget jellegzetes, ellenkező irányba néző két - egy mosolygós és egy sírós - arccal ábrázolták. Egyszerre látott a múltba és tekintett a jövőbe. Ábrázolása idővel a markánsan eltérő képet mutató tárgyak jellemzésére is alkalmassá vált. Janus ifjú és öreg arca "a jó kezdet és a szerencsés befejeződés" kultikus megjelenítése is volt. Akár egyik, akár másik jelentéséből indulunk ki, nem túlzás azt Gyöngyössy György építész házára alkalmazni, aki a tervezési telek adottságait figyelembe véve, az otthon funkcióját érzékenyen illesztette az egyébként ideális körülményekhez.

A csendes, zöldövezeti negyedben elhelyezkedő telek északnyugat-délkeleti tájolásával, tizenöt százalékos lejtéssel néz a város felé. Egy ilyen terep ahhoz meg nem elég meredek, hogy szinteltolásos épületet telepítsünk rá, ám már eléggé lejt ahhoz, hogy csak komoly terep-munkákkal lehessen közvetlen kertkapcsolatot kialakítani. A családi házak funkcióelrendezésének alapját ugyanis a kertkapcsolattal rendelkező nappali és a bejárati szint kölcsönhatása határozza meg. Amennyiben a nappali vagy bármilyen más főfunkció a bejárathoz kepést eltolva - akár feljebb akár lejjebb - helyezkedik el, akkor szint- vagy félszint-eltolásos épületről beszélünk. Ilyen esetben különleges kihívást jelent annak az útvonalnak a megtervezése, melyen a bejárattól a lakótérig juthatunk.
Gyöngyössy az adottságokat és az igényeket felmérve azonos szintre helyezte a bejáratot és a nappalit. Az így létrejött alagsoros, tetőteres beépítésben a nappali emelt belmagasságot kaphatott, s a hálókat a tetőtérben, az uszodát és a garázst pedig az alagsorban alakították ki.

A bevezetőben említett kétarcúság voltakeppen a kilátásra és a tájolásra adott építészeti válasz eredménye. Míg az utcai, északnyugati tájolású homlokzat zárt, téglaburkolatos, hagyományos szerkezetekből építkező házat mutat, addig a kerti homlokzaton a nappali üvegfala és a vakolt felületek dominálnak. A falazott és szerelt elemek ellentétét tovább erősítik a külső, acéllamellás árnyékolók, amelyek egy családi háztól szokatlan módon bizonyos ipari hangulatot adnak az összképnek. Ez a high-tech formálást idéző megjelenés egyáltalán nem válik az épület hátrányára. Sőt...

A finoman megrajzolt csomópontokkal, a kordában tartott részletekkel Gyöngyössy arról tesz tanúbizonyságot, hogy a hazai villaépítészet téglakompozíciós hagyománya a korszerű anyaghasználattal - esetünkben a könnyed acélszerkezettel - jól ötvözhető.Az összkép, vagyis az épület kellemes meglepetéssel szolgáló, Janus-arca okos reakció a teleklejtés és a tájolás adottságaira. Olyan építészeti fogás, amely stilisztikai döccenők nélkül vezet a könyökfás tetőszerkezettől az acélhuzalokkal feszített üvegtető világáig.